Csavarkompresszor vagy dugattyús kompresszor?

Gyakran találkozunk ezzel a kérdéssel a munkánkban és a felmerült részletkérdések nyomán itt az ideje röviden és érthetően összefoglalni a témához tartozó legfontosabb tényezőket. Ahhoz, hogy lássuk a különbséget a két kialakítás között, látnunk kell a műszaki adottságaikat, hisz mindkettőnek megvan a maga felhasználási területe, mindkettőnek megvan a létjogosultsága és vannak előnyeik-hátrányaik.

Dugattyús kompresszorok

Már bemutattuk a típus működését EBBEN a bejegyzésben, viszont nem tértünk ki a legfontosabb tulajdonságaira. Ezeket az eszközöket széles körben használják, a legtöbben a házkörüli munkákhoz, de rengeteg kisebb gépműhely, karosszéria-műhely, gumiabroncs-szerelő műhely, szerviz és kisebb gyártólétesítmény levegőellátásáért is felelnek. Egyszerűek, a felépítésüket tekintve könnyedén kialakítható hobbi és robosztusabb ipari jelleg is, de mind viszonylag könnyedén karbantartható, valamint a beszerzési és beüzemelési költségük sem magas. Ezek azok az okok, amik miatt ennyire elterjedtnek számítanak, főleg az olajkenéses kivitel. Itt kell megjegyeznünk, hogy ha a megbízhatóság és a hosszú távú használat a cél, akkor mindenképp az olajkenéses típusokat ajánljuk, de ezeknek is megvannak a korlátjaik. A technológia egy fontos tulajdonsága, hogy alacsonyabb hatásfok mellett is szüksége van állásidőre, hogy visszahűljönek a sűrítőegységben lévő alkatrészek, tehát nem tudnak komolyabb kopási tényezők nélkül folyamatosan üzemelni, ráadásul hangcsillapítás nélkül elég zajosak. Ez alól kivételnek számítanak a komoly ipari felhasználásra szánt kisebb teljesítményű de folyamatos üzemre is alkalmas dugattyús gépek, ám itt gyakran elveszik az árbeli előnyük a csavarhoz képest. Lássuk tehát összefoglalva a dugattyús kompresszorok tulajdonságait:

Előnyök:

+ Széles körben elterjedtek

+ Beszerzési költségük alacsonyabb

+ Könnyedén szervizelhetők

+ Képesek a szakaszos működésre, nem igényelnek komolyabb felmelegedési fázist

Hátrányok:

-   Nem feltétlen képesek folyamatos üzemre

-   Alacsonyabb a sűrítési hatásfokuk

-   Nagyobb az olajelhordásuk

-   Zajosabb a működésük

-   Kevesebb gyári kiegészítővel szerelhetők

Csavarkompresszorok

A csavarkompresszorról kevesebb szó esik a lapunkon, annak ellenére, hogy ezek használata jellemző a leginkább a komolyabb pneumatikus rendszereknél és ez egyáltalán nem véletlen. A dugattyús kompresszorokkal ellentétben ebben a technológiában nincsenek szelepek vagy egyéb mechanikai erők, amelyek instabilitást okozhatnának. Hogy miért hívják őket csavar- vagy csavaros- vagy csavarorsós kompresszornak? Hát azért mert ezek az alkatrészek alkotják a sűrítő fődarab legfontosabb részét:

A sűrítőegység beleséjében két egymással szemben lévő csavarelem forog ellentétes irányba, majd a sűrítőfalon préselik össze a köztük áramoltatott levegőt. Ahhoz, hogy mindez folyamatosan működni tudjon szükség van egy olajfilmrétegre a sűrítési elemeken, ami képes meggátolni a magas hőmérsékletből adódó komolyabb kopást és a tovább hevülést is megakadályozza. Fontos jellemzője, hogy a szóban forgó olaj hőmérsékletét az autókhoz hasonló módon egy hűtő és az erre való áramlást befolyásoló termosztátelem képes folyamatosan megfelelő hőfokon tartani, így képes az állandó üzemre. Ez az a tulajdonsága, ami elsősorban megkülönbözteti a dugattyús elven működő társától és ez az, amitől lényegében használható olyan környezetben, ahol állandó felhasználás van a rendszeren. Viszont azt is meg kell említeni, hogy ha egy csavarkompresszor nem kellőképpen kiterhelt, akkor a kenést végző olaj nem melegszik fel eléggé, kicsapódik belőle a víztartalom és elveszti a viszkozitási tényezőit. Ennek a végeredménye egy komolyabb meghibásodás a sűrítőelemben, tehát a folyamatos üzemeltetést tekinthetjük a csavarkompresszor elsőszámú előnyének, de sokszor a hátrányának is a döntési folyamatban. Tudni kell még a technológiáról, hogy folyamatos karbantartást igényel 2000-4000 üzemóránként, különböző szinteken, melyek között van komolyabb szervizköltség is előírva már a gyártók által. Akkor azonban, ha egy csavarkompresszor esetében minden szervizigényt betartunk könnyedén elhasználható akár 72000 üzemórán keresztül, de számos készülékünk rendelkezik hat számjegyű üzemóraállással akár extrémebb körülmények között is. Fontos különbség még a dugattyús kompresszorhoz képest a zajszint, hisz a működése alapvetően halkabb, illetve szinte az összes típus rendelkezik komolyabb zajcsillapítással, valamint ezeknél elérhetőbbek kiterjesztésként különböző levegőkezelő egységek, például szűrők vagy hűtveszárítók. Ezeken felül van még egy kiemelendő dolog, ami komoly előnyük lehet és amivel akár komolyabb költségcsökkentés is elérhetővé válik velük az üzemeltetési költségek tekintetében, hisz rengeteg típus rendelkezik már frekvenciaváltóval. A technológiát rengeteg iparágban használják kiemelten hatékonyan, lényege a meghajtó villanymotor fordulatszámváltoztatásán alapul, mellyel a felvett áramértékek is változnak a levegőelvételi igények alapján. Egy hatékony inverter alkalmas egy kompresszor esetében jelentős mértékű energiamegtakarításra, ráadásul sokkal egyszerűbben lehet rendszerbe illeszteni, hisz a gép maximum teljesítményének akár 50-60%-ával is biztonságosan és hosszú távon üzemeltethetővé válik. Az általunk forgalmazott Alup kompresszorok egy további előnye ebben a teljesítménykategóriában (ami egy nagyobb dugattyús géppel vethető össze), hogy sok típust már úgy alakítanak ki, hogy a benne lévő olajmennyiség a lehető leghamarabb elérje az üzemi hőfokot, majd ott is tartja ezt hosszú távon. Ha ezek a gépek ráadásul inverteres technológiát is használnak, akkor sokkal egyszerűbb lesz a dugattyús gépek teljesítményének kiváltása és alkalmassá teszik a rendszert a csavarkompresszoros technológia előnyeinek kihasználására. Lássuk tehát mindezt összefoglalva:

Előnyök:

+ Folyamatos üzemre alkalmasak

+ Ipari felhasználásúak, hosszútávon használhatók

+ Frekvenciaváltó lehetősége

+ Halkabb működés, rengeteg gyárilag is kérhető kiegészítővel

+ Szélsőségesebb körülmények között is megállják a helyüket (pl. magasabb környezeti hőmérséklet)

+ Alkalmasabbak nagyobb rendszerek teljes ellátására a gépméretmátrix alapján

Hátrányok:

-   Leginkább folyamatos üzemben észszerű a használata

-   Magasabb beszerzési költség

-   Magasabb és komplexebb szervizköltségek

-   Nagyobb a pufferérték igényük a légrendszert illetően a megfelelő működéshez

Most, hogy tisztáztuk a tulajdonságokat már nem is annyira meglepő az általunk feltett legelső kérdés mikor megkérdezik tőlünk, hogy melyiket ajánljuk:

„Mire szeretnék használni a kompresszort?”

A legkisebb rossz szándék nélkül írom, hogy erre általában nem érkezik olyan válasz, amivel egyértelműen tudunk majd dönteni. Sajnos a legtöbb felhasználó nincs teljesen tisztában a légrendszere levegő és nyomásigényével, pedig ezek a döntők ebben a kérdésben, még akkor is ha van egy komolyabbnak mondható különbség a két technológia között amit már minden bizonnyal az ügyfél is kiszúrt, ez pedig az árcédula. A csavarkompresszor egyértelműen komolyabb beruházás és egy-egy rossz döntés kihathat a megtérülésére is, bár ezen a lépcsőfokon azért kicsit nagyobb a mozgásterünk, erre mindjárt ki is térünk. Ahol a kérdés felmerül az természetesen nem a hobbi felhasználás, hanem már egy üzemszintű működés iparágtól és tevékenységtől függetlenül. Egy túl kicsi kompresszor nem biztosít elegendő mennyiséget és nyomást a szükséges feladatok elvégzéséhez, egy túl nagy kompresszor megvásárlása és üzemeltetése ugyanakkor többletköltségekkel járhat. Ez levegőpazarlást és megnövekedett energiaköltségeket eredményezhet és még nem is beszéltünk a komolyabb meghibásodás veszélyéről, ami gazdasági totálkárhoz is közelíthet. A kompresszor helyes méretezéséhez találgatás helyett valós adatokkal kell rendelkezni, ami sajnos sokszor mérések nélkül nehezen megállapítható vagy elnagyolt. Amit tisztáznunk kell, hogy milyen pneumatikát igénylő elemek lesznek a rendszeren, milyen és hány légszerszámhoz, munkahengerhez, szelephez és egyéb működtetni való munkaeszközhöz szeretnénk kompresszort vásárolni. Fontos kérdés ez a két típus piacát illetően is, hisz egy-egy rossz döntést nehéz a használtkompresszor-piac kihasználásával javítani és most jön a lépcsőfokokon lévő hely kérdése. A dugattyús kompresszorok használtpiaca a bekerülési értékük miatt sokkal szűkebb kisipari szinten is mint a csavarkompresszoroké, tehát egy hibás választásból adódó csavarkompresszort sokkal könnyebb eladni (vagy akár beszámoltatni), mint egy dugattyúst. Ne ijedjen meg! Ha minket kérdez akkor biztosan egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező kolléga fogja ellátni tanácsokkal, bármilyen egyedi is a helyzete. Azért merem ezt írni, mert minden helyzet egyedi ebben a szakmában, de van néhány vezetőszál, ami nyomán el tudunk indulni.

Lássuk milyen esetben tartjuk indokoltnak inkább a csavarkompresszort:

- Folyamatosnak mondható levegőigény

- Bővülésre való lehetőség megléte és igénye

- Frekvenciaváltós technológia iránti igény

- Kiegészítők iránti kereslet

- Extrémebb üzemi körülmények közötti használat.

- A működést nagyban megkönnyítő nagyobb légtartály és légrendszer megléte és megfelelő üzemeltetése.

- Korrekt gyártói szerviz és háttértámogatás iránti igény.

- Megfelelő pénzügyi háttér a beszerzéshez és az üzemeltetéshez a megtérülési ráta szem előtt tartásával.

Kisiparban gyakran előfordul, hogy valamelyik fenti feltétel túlzottan nagy mértékben "hiányzik", így gyakran valóban logikusabb döntésnek mondhatjuk a kisebb befektetéssel járó dugattyús kompresszort. Lássuk tehát azokat az eseteket mikor mi is ezt ajánljuk:

- Szakaszosnak mondható levegőigény

- Összességében kisebb rendszer, kevesebb, könnyedebben számolható felhasználási pontokkal.

- Egyszerűbb és igénytelenebb eszközök használata, melyek nem igényelnek komolyabb minőségű levegőt.

- Fontos az egyszerű szerviz és üzemeltetés 

- Sok olyan nap van, mikor a gép tényleg csak fél órát megy.

- Kisebb pénzügyi keret.

Lássunk most egy konkrét példát a döntést illetően: Egy egyszerű, kisebb gumisműhelyben a legtöbb esetben nincs szükség csavarkompresszorra, egyrészt nem kifizetődő a beszerzési ára, illetve magasak volnának a szervizköltségei, ráadásul egy légkulcs vagy egy gumiszerelő gép nem üzemel folyamatosan, így fennáll a veszélye annak, hogy a kompresszorunk meghibásodik. Ezen a döntésen csak az változtathat, ha egy olyan csavarkompresszorral próbáljuk kiváltani a dugattyús gépet, ami kialakításából adódóan alkalmas a változó igények kielégítésére. Tudjuk, hogy vannak szezonális munkák (téli-nyári gumiszerelési időszakok) mikor megnövekedik a sűrített levegő felhasználás, ekkor egy kis frekvenciaváltós kompresszor jó megoldás lehet, de sok esetben még mindig jobb befektetésnek mondjuk egy dugattyús kompresszor egyszerű túlméretezését. Ami ezen a véleményen változtatna a csavar irányába, hogyha a cég több alkalmazottal, több gumiszerelővel és nagyobb hálózattal kezd el dolgozni, esetleg felvetődik valamilyen tevékenységi kör bővülés, például egyszerű autószervizelés is. Ezzel minden adottá válik, hogy csavarkompresszort vegyünk, hisz itt már a szakaszos üzemre tervezett dugattyús gépek nem állnák meg a helyüket.